Regisztráció | Belépés

Húskonzerveket láttak el "génmódosított termék" feliratú matricával Greenpeace aktivisták egy budapesti élelmiszerláncban ma reggel, miután hivatalos laborvizsgálatok is megerősítették, hogy a termékek valóban genetikailag módosított szójafehérjét tartalmaznak. A Greenpeace három olyan hústerméket is talált, melyek csomagolásán a gyártó köteles lett volna jelezni a génmódosítás tényét, ezt azonban nem tette.


Hozzászólások

rta: MarosiCsilla (#1)
2249 nap
A génmódosítás kérdéséhez mindenki hozzászól: laikusok, politikusok, gazdasági szakemberek. Olyan ez, mint a foci. A hiteles szakemberek pedig hallgatnak. Hallgatnak különböző okokból. Azt a Skóciában élő professzort, aki hallatta a hangját, vizsgálta a technológiát, s ellenezte, eltávolították, pedig az ottani tudományos akadémia tagja volt!

Ez ügyben is jogi vagy humán végzettségű politikusok fognak dönteni, akik a biogazdálkodás és a biotechnológia kifejezéseket szinonimaként használják. (Voltam ilyen konferencián, ahol hallottam.)

Sajnos. ...pedig ez enyhén szólva nagyobb ügy lesz!

Ha említhetek két példát: Beépítik a paradicsomba a halakban megismert, hidegtűrést adó génállományt. Azért, hogy hideg területeken is lehessen paradicsomot termelni. Az senkit nem érdekel, hogy annak a paradicsomnak nem lesz akkora tápanyagtartalma. Az a lényeg, hogy növekedjen! A pirosságát meg enzimek permetezésével érik el. Szóval úgy néz ki ez a ternék, mintha paradicsom lenne, de élettanilag nem nyújt annyit a testnek. Ez csak a kisebb probléma.

A nagy baj a technológiával van. A genetikai anyag beépítését nem tudják precízen megoldani: vannak úgynevezett génpuskák, amivel "meglövik" a növényi sejtet. Ez nem valóságos lövés: gyakorlatikag összekapcsolják a beépítendő genetikai anyagot egy vírussal. (Ugyanis a vírusok arról ismertek, hogy ők tudnak beépülni a genetikai állományba. A vírusfertőzések gyógyítása is ettől problémás, mert, csak úgy tudjuk elpusztítani a vírust, ha elpusztítjuk vele a sejtet is. Ráadásul a vírusok aktivizálhatják magukat, a tudomány által még nem ismert mechanizmus szerint, ami rákos elfajuláshoz vezethet. A daganatkutatásnak ez az egyik fő területe.)

A genetikai állománnyal kapcsolt vírussal megfertőzik a növényt, s a vírus beépülve a növény génállományába, magával viszi -a példánknál maradva a hidegtűrés génjét - a kapcsolt génszakaszt. Sok ilyen fertőzést folytatnak, a növények többsége elpusztul benne. Az életben maradók a génkezelt növények. Ezeket szaporítják ezután. Tehát, ha egyszer ezek el kezdenek szaporodni, utána már nem lehet kézben tartani az ügyet, mert például a szél szerte viszi a magokat.

Semmilyen kutatást nem végeztek, hogy milyen hatással van a vírusfertőzött élelmiszereknek az emberre. A fejlesztő cégek szakemberei arra hivatkoztak, hogy a paradicsom példájánál maradva: ha ránézünk egy hagyományos és egy génkezelt paradicsomra, akkor azok egyformák. (Sőt a génkezelt még festőibb is!) Mivel nem kell vizsgálni a paradicsom emberi szervezetre mért hatását, a génkezelt paradicsomét sem kell, csupán a külsődleges hasonlóság okán.

Az említett skót kutató intézete terhes patkányokat etetett génkezelt kukoricával. Két hét után a terhes patkányok magzatainak agyában kimutatták a génmanipulálásra használt genetikai állományt. Több következtetést is levontak: A genetikai állomány nem bomlik le a bélben (a gyártók azt mondták), a genetikai anyag képes átmenni az anya méhlepényén a magzatba, s a genetikai anyag képes átmenni a vér-agy gáton, bejutva az idegrendszerbe (ennek az erejére az mutat rá, hogy összehasonlításul: az elmegyógyászatban adandó gyógyszereknél fontos kértdés, vajon el tudják-e érni, hogy a vér-agy gáton át tudjon menni egy molekula, mert a vér-agy gát nagyon nehezen átjárható egészséges állapotban!)

Szóval ezek a vírusok be tudnak jutni az emberi test sejtjeibe, s ott nem tudjuk hogyan viselkednek. Azt viszont tudjuk, hogy a vírusok általában hogy viselkednek, s azt is tudjuk, hogy a vírusok ellen ma még nincs gyógyszer: lásd AIDS, madárinfluenza.

A világ nagy nyugdíjalapjai jó pár évvel ezelőtt a biotechnilógiai kutatásokba fektették a pénzüket. Ha rövidesen nem lesz világ méretű termelés és felhasználás, akkor bajba kerülnek ezek a pénzügyi szervezetek. Ha lesz ilyen termelés, akkor mi magunk építjük be a szervezetünkbe ezeket a vírusokat. Nem lesz választás, mert ha génkezelt gabonamagvakat ültetünk, azt a szél széthordja, s el fog terjedni a Földön. Hogy hogyan fognak kinézni az emberek, akik genetikailag módosított tápanyagot esznek majd, s az agyuk tele lesz különböző vírusokkal, mert az egyik növénybe ezt, a másikba majd azt a génállományt ültetik be (még azt is el tudják érni -már elérték! -, hogy a növény magában a sejtjében termelje a permetező anyag molakuláját, hogy az embernek ne kelljen kívülről permeteznie!). Ki tudja?! Lehet, hogy még ezt is meg tudja majd oldani valahogy az emberi test. Lehet, hogy nem.

....milyen jó, hogy pénz- és nyereségalapú világban élünk!? (A hozzászóló orvos, aki ideiglenesen elhagyta a pályáját, mert úgy gondolta, megvárja, amíg a hálapénzrendszer helyébe az értékalapú díjazás lép, s a kapitalizmusra jellemzően a ő szakmájának az értékét is meghatározzák forintálisan. Ez 15 éve volt.)


rta: sronika (#1)
2249 nap
Az a nagy baj, hogy már nem is tudjuk mit is eszünk igazán (pl.paradicsomnak látszó valamit).




A Linkr az érdekes cikkek gyűjtőhelye, azaz egy közösségi cikk és hírgyűjtó oldal. Olvashatsz érdekességeket, linkeket küldhetsz be, szavazhatsz, hozzászólhatsz!